Vollein Ferenc: A második, festményátadással egybekötött hivatalos pápai audenciám Rómában
2026 január 28-án, szerdán a délelőtti órákban sor került a második- tehát az első, 2016-os. I. Ferenc pápával történő találkozást követően- festményátadással egybekötött pápai audenciámra Rómában, a Szent Péter székesegyház VI. Pál termében a mintegy 7000-fős közönség előtt. Ennek keretében átnyújthattam és bemutattam a Szentatyának, XIV. Leó pápának a Nagy Szent Leó pápa és Attila hun király 452-es mantovai találkozóját megörökítő festményemet, amely a hivatalos átadásával bekerült a világhírű Vatikán Múzeum-és Képtár pápai magángyűjteményébe, elsőként az élő és kortárs magyar képzőművészek közül.
Még ősszel fogalmazódott meg bennem a szándék, hogy a 2025 május 8-án megválasztott XIV. Leó pápa tiszteletére-aki I. Ferenc pápa szellemi-lelki örökségének a folytatója-megfestem a két világtörténelmi személyiség híres, 452-es mantovai találkozóját.
Alaposan utána néztem a történelmi forrásoknak: Prosper Tiro, Cassiodorus római történetírók feljegyzéseinek, valamint Kálti Márk Képes Krónikájának és Kézai Simon Magyar Krónikájának az ide vonatkozó utalásait is alaposan áttanulmányoztam. Az emlékezetes találkozó eredményeképpen -a hun királyt meggyőzve- I. Nagy Szent Leó pápa visszafordította a hun hadakat. Hogy mi hangzott el az emlékezetes négyszemközti párbeszédükön, és mivel vette rá Róma püspöke Attilát és a hunok seregét a visszavonulásra, az máig a világtörténelem egyik legnagyobb rejtélye.
A kereszténység és a pogányság nagy küzdelme Európában- természetesen más körülmények között- sajnos máig is aktuális. Az általam megörökített 452-es találkozó, az ott elhangzottak és Nagy Szent Leó pápa csodálatos közbenjárása világtörténelmi jelentőségő esemény volt, hiszen nem csak Róma, hanem a nyugati kereszténység is megmenekült a biztos pusztulástól.
Az átadott munkám két részre oszlik: az alsón Nagy Szent Leó és Attila nagy vitája, valamint kíséretük néhány tagja látható, a felső szinten pedig Szent Péter és a hun táltosok harcát szemlélhetjük az égi szférában. A két világszint egymásra vonatkoztatásában létezik. A bal oldalon, középen a kereszttel a kezében Szent Leó pápát láthatjuk, felette Avienus, az egykori római konzul mutat a félelmetes hírű hun vezérre, alatta pedig egy térdelő római prefektus kéri Isten segítségét a találkozó sikeréhez. A jobb oldalon, középen a másik főalak, felemelt kezű Attila hun király két hadvezérének a kíséretében készül a nagy szellemi vitára. A felső, égi szinten balról a kardjával Szent Péter vívja küzdelmét a jobb oldalon látható két hun sámánnal, tehát a két pogány főpappal. Annyiban változtattam az egyik vatikáni stanzán látható a Raffaello-féle monumentális freskónak a koncepcióján, miszerint a lényeg Szent Leó pápa és Attila hun király nagy találkozásán és lélektani küzdelmén alapul, valamint a két főszereplő nem lovon folytatja le a nagy szellemi összecsapását és vitáját, hanem gyalogosan, közvetlenül egymással szemben..
A világtörténelmi jelentőségű jelenet megörökítését a saját művészi eszközeim és felfogásom segítségével valósítottam meg a reneszánsz korstílus anatómiai pontosságának, valamint a szem-kéz-arc összjátékának az előtérbe helyezésével, továbbá ügyeltem a statikus és a mozgalmas jelenetek egyensúlyára is. Tehát ezt a nagyszerű témát megpróbáltam a mai kor és a saját művészi szempontjaim alapján újra értelmezni.
Az, hogy egy magyar képzőművészt a pápa festményátadással egybekötött hivatalos audencián fogadjon, már önmagában is szenzációs művészettörténeti esemény. De az, hogy egy magyar alkotó két egymást követő Szentatyának is személyesen adhassa át a neki szánt munkáját, a magyar képzőművészet ezeréves történetében most fordult elő először.
Ráadásul Raffaello monumentális, csodálatos freskója, a Vatikán kertjében lévő Leó és Isten ostora szobor és a Szent Péter székesegyházban lévő Nagy Szent Leó pápa sírja felett látható márvány dombormű mellett és után a festményem a 4-dik műalkotás és egyben az első olajfestmény, amely ebben a témakörben a Vatikáni Múzeum-és Képtár pápai gyűjteményébe került.
A kivételes és rendkívüli esemény az eddigi művészeti pályafutásom csúcspontja volt, hiszen a hivatalos pápai audencián nem csak magamat. hanem a teljes magyarországi képzőművészetet és a szeretett hazánkat, Magyarországot is képviseltem a világ szinte minden országából összesereglett 7000 fős jeles publikum és a Vatikán legfőbb tisztségviselői előtt.
XIV Leó pápa személyéből áradt a szeretete és a jósága, ugyanakkor rendkívüli nyitottságot és érdeklődést tanúsított a festményem bemutatása és átadása során. A közönség felfokozott érzelmi kitörésekkel és hullámzásokkal fogadta személyét és a megnyilvánulásait, jó volt nézni és hallgatni, ahogyan teljesen egy érzelmi hullámhosszon van a megjelent hatalmas tömeggel.
Az alkotásom átadásával a Szentatyának egyrészt örömet és boldogságot szerettem volna szerezni, másrészt utalni rá, hogy pápasága Nagy Szent Leó pápa szellemi és egyházi örökségének is a folytatása, amelyhez az audencia helyszínén számára további sikereket, eredményeket és a Mindenható Isten segítő kegyelmét kívántam.
Vollein Ferenc Balaton-díjas festőművész-Badacsonyörs